Amikor még úgy 100 évvel ezelőtt nem volt kiépült orvosi ellátó rendszer, az emberek akkor is túléltek. Szájról-szájra átadott hagyományokat követtek, tapasztalatokat szereztek egymástól és adtak át a gyerekeiknek és így tovább. Nagyon egyszerűen ötletesek és kreatívak voltak. Ami a környezetükbe megtalálható volt, azt használták gyógyításra. Az előbbiekben már szó esett sok mindenről, most az élelmiszerekről szólnék pár szót. Kezdjük a kerttel: ami az ember kertjében megjelent gyógynövény, az biztosan szükséges neki. A gyógynövények miden formáját használták.
A konyhában a leggyakrabban előforduló élelmiszer alapanyagok: a bab, a krumpli, a hagyma, a káposzta félék. Az emésztésre jótékony hatásúak és vitaminforrások. A mákot használták csonterősítőnek. A cékla kitűnő rákmegelőző szer. A tökfélék kiváló immunerősítők. Közkedvelt közülük a sütőtök. A lencse is gyakran használt magas fehérjetartalma miatt és lencsemágiára is használták a bőség megteremtésére. A fokhagyma és a vöröshagyma szintén immunerősítésül és tisztítóként szolgált. A sárgarépának a látásjavításban volt szerepe az A vitamin tartalma miatt. A paradicsom szívproblémák esetére volt hatásos. A dió az agyműködés serkentésére fogyasztották.
Összességében minden bajra volt megoldásuk, a gyógyulás lassúbb volt, de több türelmet gyakoroltak őseink. Hosszabb volt a gyógyulási időszak. Ezalatt az időszak alatt volt lehetőségük lelkileg és szellemileg is regenerálódni, közelebb kerülni teremtőjükhöz, esetleg jobban megérteni az élet értelmét és kérdéseikre válaszokat kapni.